Mi az a Kendama és honnan származik?

Honnan származik a Kendama?

A Kendama egy klasszikus japán játék, melynek őseként a "francia testvérét", bilboquet-et tartják számon (ami lefordítva "pohár és golyó"). A francia játék nagyon hasonló elven működik, mint a kendama (eredetileg egy lyuk nélküli golyóból és egy csészéből, vagy egy kis pohárból állt, ami később egy lyukkal ellátott golyóra változott, amely egy tüskéhez volt rögzítve, ami a kendamán is látható), ám ennek a japán játéknak az alapjai 2 500 évvel ezelőttre nyúlnak vissza - konkrétan egy Ajagak nevű inuit játékról volt szó (egy hosszú, vékony csont és állati koponya).

Bilboquet 1777 körül érkezett Japánba (az Edo-korszak alatt) - akkoriban Nagaszaki volt az egyetlen kikötő, amely nyitva állt a világ előtt. Ebben az időben a kendama még egyáltalán nem volt játék - a kendamát drinking game-ként használták, amely keretén belül annak kellett innia, aki elvétette a találatot. A modern kendama szülőhelyének azonban Hatsukaischi (Hirosima) városát tartják, ahol a mai napig megrendezésre kerül a Kendama World Cup.

A kendama név elődje a Nischigetsu ball - nap, hold, golyó. Ez 1918-ban (Taisho-korszak) változott meg, amikor további csészéket adtak a fához. A kendama szabadalmát 1920-ban Hamaji Egusa kapta meg - a kendama kinézete azóta enyhén megváltozott.

Kendama mint sport

1975-ben Fujiwara megalapította a Japán Kendama Szövetséget (JKA). Egy évvel később (1976) Hideo Shinma megalapította a Tokiói Kendama Clubot (TKC). A kendama így kezdett egyre népszerűbbé válni, kaptak teret a médiában is, de volt egy bökkenő - Issei és Hideo nem tudtak megegyezni. Míg Issei egyértelmű szabályokat akart a kendmában meghonosítani, hogy a kendamát sportként kezdjék el gyakorolni és lehessen benne versenyezni, addig Hideo a kendamát csak egy szabály nélküli játékként akarta elterjeszteni. Annak ellenére, hogy Hideo egy ideig a JKA alelnöke volt (ahol megpróbálta prezentálni a kendamával kapcsolatos nézeteit), végül visszalépett és a TKC-t feloszlatták. Mivel különböző kendama modellek léteztek, de az internet nem létezett, Fujiwara úgy döntött, hogy egységesíti a kendama dizájnját. Ő találta ki az F modellt (Hideo Shinma az S modellt), amelyet először 1978-ban hoztak forgalomba F-16 modellként (F - Fujiwara, 16 - a ken 16 cm magas volt) és érdekes módon elsőként azt a zsinórozást alkalmazták rajta, amelyet ma is ismerünk (zsinór a saradon keresztül - a ken középső része). Egészen addig a zsinórt a kenhez rögzítették. A kent is jobban lekerekítették, hogy megakadályozzák a fa szilánkosodását. 2001-ben megjelent a piacon az F16 2, amely funkcionálisan és esztétikailag is kifinomultabb modell volt.

TIPP: A kendamázásban való versenyzés mikéntjéről a következő cikkben találsz információkat: "Játékok és versenyek a Kendamával"

Kendama mint életstílus - Kendama-Dó 

"The Way of Kendama" - "A Kendama Útja"

Hasonlóan a harcművészetekhez, a kendama esetében is sokkal többről van szó, mint a versengésről és a győzelemről, esetleg a vereségről - az ember karakterének fejlődéséről szól. A kendama a fizikai megtestesülése annak, amit a sport képvisel és fejleszt. A kendama így nem csupán játéknak tekinthető, hanem olyasvalaminek is, amit a közösség minden tagja értékel és védelmez. Ezért soha nem szabad a kendamádat a földre dobni, vagy bármilyen módon tönkretenni - benne gyökerezik a bölcsesség, amely minden JKA-tagot vezérel.

A harcművészetek a mérkőzések/versenyek stílusában is sok hasonlóságot mutatnak a kendamával. Nagyon nagy a tisztelet mértéke és a koncentráció. Tradicionális a bíróknak, illetve a riválisoknak a meghajlása - ez a tisztelet kifejezéséről szól és annak a jele, hogy mindannyian ugyanazon az úton haladunk a jobb én felé, valamint mindannyian ugyanazzal a szándékkal vagyunk itt. Egy adott művészet mesterének lenni annyit tesz, mint az elme, a test és a lélek harmóniájában lenni. Az egész társadalom számára értéket jelentesz, ha fejleszted a művészetedet, edzed a fizikai testedet, az elmédet és javítod a jellemedet is.

Minden szabály és technika, amit a kendama számára alkottak, a mesterré válás elérését szolgálja. Ez is a Kaizen filozófiából indul ki - ez egy olyan japán filozófia, amely az élet minden területén a folyamatos fejlődésre összpontosít. A JKA-nak van egy szlogenje: 焦らず、慌てず、諦めず, ami lefordítva így hangzik: "Soha ne siess. Soha ne ess pánikba. Soha ne add fel." Hisznek abban, hogy olyan pozitív energiát ébreszthetünk magunkban, amelyet nem lehet számszerűsíteni és ezt a vitalitást átvihetjük a világunkba, ezzel példát mutatva másoknak. Ez a Kendama-dó legfőbb jelentése.